Húsvéti "fenyőágazás"

„…a fenyőágazást és öntözést a besorozott legények szervezik, a szokásnak évenkénti életbe játszásával ők a közösségi ünnep ceremóniamesterei. Régebben a határkerülés után, napjainkban húsvét szombatján éjszaka a kapukra szegezik az előkészített fenyőágakat. Falvanként változik, hogy melyik házra milyen ág kerül. Szentháromságon például a leányos házakhoz tetőágat (fenyőcsúcsot) tesznek, ahol nincs leány, oda oldalágat. A legény külön is ajándékozhat szalagokkal díszített fenyőt a szeretőjének. Fenyőágakkal díszítik a középületeket, templomokat, még a malmot is. A zöld ágak szimbolikája azt sugallja, hogy az egész teremtett világ részese a húsvéti feltámadásnak, újjászületésnek. És mindenki a közösség tagja, mindenkinek kijár a köszöntés. Az értékrendben legelsők a leányok, övék a legdíszesebb, legnagyobb fenyőág.”.(Székely útkereső. Irodalmi és művelődési folyóirat 1998. IX évfolyam)