Szüreti bál

Siklód egyik legnagyobb idegenforgalmi rendezvénye a már hagyománnyá vált szüreti mulattság. A szeptemberben megrendezésre kerülő mulatság nagy vonzerőt képez a környező településeken, ahol ebben az időszakban egymást követik a szüreti bálok. Az esemény napján a jó hangulatról élő zene és a vendéglátók gondoskodnak egészen a hajnali órákig.
A bál reggelén a legények és a leányok székelyruhába (siklódi népviselet) öltöznek. A bál alkalmával a csőszleányokat és a zenészeket lovas szekérre ültetik, énekszóval és zeneszóval hordozzák a szekereken, míg a csőszlegények lóháton mennek a lovas szekerek előtt, végig a községek utcáin. Ilyen alkalommal mindenki siet az utcára látni a csőszöket.
Minden településen (Siklód – Szolokma – Küsmöd - Siklód) egy-két rövidebb táncot járnak, borral kínálják a „bámészkodókat", bálba invitálják a fiatalságot. A csőszkirály pedig egy verssel hívja meg a falvak lakóit: „Megérett a szőlő javát le is szedtük, és ezt egy bállal ünnepeljük. Legények és lányok, gyertek el a bálba Siklód kicsi falujába.”
Utolsó állomásuk saját falujuk, itt is táncolnak a szabadban, majd a bál „beállta" után az előre feldíszített kultúrotthonban gyülekeznek.
Ez alkalomra Csőszkirályt és királynét választanak, majd a szőlőgerezdeket lugasszerűen kötözik fel rámára, azon kívül koronát vagy koszorút is készítenek. A szüreti tánc lejárta, a bál kezdetét jelenti, utána lehet lopni a szőlőt. A "szabad a lopás" kikiáltása után elkezdik elárverezni a koronát, s a szokás szerint mindig a legtöbbet ígérőnek kell eladni, s ez a bál fő attrakciója. Régebben a király mindig úgy ígérte a legtöbbet, hogy a korona az övé legyen. A lugasról lopással fogy le a szőlő, a tolvajt a szemfüles csőszök „csípik nyakon" és kifizettetik a szőlőt. A koronát elnyerni dicsőség, amit az illető vagy hazavisz, vagy a csőszöknek ajánl fel.

A bál reggelig tart, ahol a zenészek virradatig húzzák a talpalávalót