Csíksomlyói, Pünkösdi Búcsú

Mára már a Csíksomlyói Pünkösdi búcsú, nemcsak a katolikusok búcsújáró helye, hanem az egész magyar nemzetünk bucsú járó helye lett. Csíksomlyóra egész évben zarándokolnak magyarok és nem magyarok Európa és Kanada több helységeiből. Csak a nagy bajok idején nem jöhettek körmenetben. Ceausescu uralma idején kollektíven nem jöhettek, de egyénileg nem volt tilos és a diktatúra alatt is sokan eljöttek Csíksomlyóra a híres kegytemplomban Mária szobor lábához, vagyis a Magyarok Nagyasszonyához és a Székelyek védőszentjéhez.
Csíksomlyón a búcsújárás 1567 pünkösd szombatján kezdődött, amikor István gyergyóújfalusi pap hálaadó körmenetet vezetett ide azért, mert akkor május 15-én (PÜNKÖSD SZOMBATJÁN) a székelyek a Hargita Tolvajos-tetején (ott, ahol a 3-as kereszt áll) legyőzték János Zsigmond fejedelem seregét, aki a székelyeket jobbágysorba taszította és hitük elhagyására akarta őket kényszeríteni, hogy vegyék fel az unitárius vallást a római katolikus vallás helyett. A férfiak, amíg harcoltak, addig a nők és a gyermekek a csíksomlyói kegytemplomban imádkoztak, hogy Szűz Mária tartsa meg őket az ősi vallásukban a római katolikus vallásukban. Amikor a férfiak legyőzték János Zsigmond seregét a Tolvajos-tetőn a kalapjukba nyírfaágat tettek a győzelem jeléül és úgy mentek vissza a csíksomylói kegytemplomhoz, hogy hálát adjanak a Szűz Anyának, hogy megsegítette őket és megtartotta az ősi vallásukban a római katolikus vallásukban.
És azóta vissznek haza a zarándokok nyírfaágat a csíksomlyói Pünkösdi zarándoklatukkor és a hagyomány szerint azóta imádkoznak annyi Miatyánkat, Üdvözlégyet és Hiszek egyet, ahány levél van a nyírfaágon, hogy a Szűz Annya Őket is megsegítse. Azóta évről-évre több 100.000-en zarándokolnak ide Csíksomlyóra Máriához a magyarok nagyasszonyához és a székelyek védŐszentjéhez. E napon minden év Pünkösdjén 300-400.000 zarándok jön el Csíksomlyóra Mária lábához a Kárpát-medencéből, a Moldvai csángók Bákó megyéből, Nyugat Európából és Kanadából.