H. Bathó János


Pontos idő Siklódon





Bejelentkezés





Médiacenter


Képgaléria Videó Audió



Valutaárfolyam





Aktuális hírek Erdélyből



Online rádiók





Online hírportálok







Kövessen minket!






Menu:




Siklód, és a környező települések időjárása.


SIKLÓD: É.sz. 46°.51’ , K. h. 25°.05’, Átlagos magasság: 840m







Partnereink


H. Bathó János


Homoródszentpáli Bató János muzsikus, zeneszerző és zenetanár (Siklód, 1872. december 29. – Munkács, 1956. június 17.)
A sárospataki Református Kollégium ének- és zenetanára (1904-1925). Szerelmi dalokat, kuruckesergőket, himnuszokat, indulókat, diáknótákat, egyházi énekeket, hazafias melódiákat komponált. H. Bathó János életében kb. 200-250 művet alkotott.
Dolgozott Nagyszőlősön (Kárpátalja, ma Ukrajna), Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Sárospatakon (Anyaország), majd Munkácson (Kárpátalja, ma Ukrajna) telepedett le.

1990-ben Munkácson, 1991-ben Sárospatakon emléktáblával jelölték meg azt a házat, amelyben lakott.

Hasznos link: http://www.zemplenimuzsa.hu/05_1/dobay.htm

Hamarosan további hírek várhatóak a Skóciában élő dédunokától.

 

Életrajza:

H. Bathó János, avagy Homoródszentpáli Bató János, a művésztanár Erdélyben látta meg a napvilágot: az Udvarhely megyei Siklódon született 1872. december 29.-én.

„Tanulmányait Sepsiszentgyörgyön kezdte, Nagyenyeden folytatta, és Budapesten fejezte be. (A tanítói alapképzettségét, igazoló oklevelet Székelykeresztúron állították ki.) Vargáné Bathó Ilona szerint Nagyszőlősön kapta első állását. Ezután 1901-ig a marosvásárhelyi nagytemplom főkántora volt; egyházi szolgálata mellett éneket tanított a város főgimnáziumában és polgári leányiskolájában. Marosvásárhelyről Sepsiszentgyörgyre került; az ottani tanítóképző őt bízta meg az ének- és zeneórák ellátásával.
H. Bathó János sepsiszentgyörgyi oktató-nevelő tevékenységét hagyta abba az emelkedést és rangot jelentő sárospataki tanári állás kedvéért. Itt 1904. szeptember 1-jén állt munkába; a református kollégium ének- és zenetanára lett.
Tanári munkája közben bebizonyította komoly zeneszerzői adottságait: szerelmi dalokat, kuruckesergőket, himnuszokat, indulókat, diáknótákat, egyházi énekeket, hazafias melódiákat stb. komponált.
Kijutott neki az elismerésből is. Kacsóh Pongrác – a János vitéz és a Rákóczi c. daljáték szerzője –, aki 1911-ben a kormány képviselőjeként részt vett Patakon az érettségin, nagyra becsülte a muzikalitását; az 1912-ben megjelent Bathó-nótákhoz előszót írt. Horthy Miklós, a kormányzó is kellően értékelte zeneszerzői kvalitásait: 1923-as pataki látogatásakor a Bathó-művekből rendezett kórusbemutató után személyesen gratulált a komponistának. 1930-ban a sárospataki főiskolai kórus örökös tiszteletbeli karmesterévé választotta. 1934-ben a Magyar Írók és Zeneszerzők Egyesületének országos pályázatán ezüst oklevéllel jutalmazták, 1942-ben a Múzsa Zeneműkiadó Vállalat pályázatán aranyérmet nyert. Kiváló tanári munkájának és zeneszerzői érdemeinek híre hamar bejárta az országot: a művész nemcsak iskolai ünnepélyeket, hanem hangversenyeket is szervezett.
A Sárospataki Református Kollégiumból – 21 örömben és bánatban bővelkedő év elteltével – 1925. szeptember 1-jén ment nyugdíjba. A trianoni Magyarország területéről Munkácsra költözött; csehszlovák tartózkodási engedélyének bevonásáig kb. négy évet töltött a városban. Majd visszatért az anyaországba; csaknem egy évtizedig maradt itt.
H. Bathó János kétszer nősült: mindkét házasságából születtek gyermekei. Nyilván munkácsi származású második felesége unszolására, feltehetően 1939-ben szánta el magát a Magyarországhoz visszacsatolt Kárpátalján való megtelepedésre. Ott élte át a második világháború szörnyűségeit, az újabb államfordulatot, a szovjethatalom embertelen éveit. A zeneoktatáshoz, a magyar zenekultúra terjesztéséhez azonban mindvégig hű maradt. Munkácson halt meg 1956. június 17-én. Végső nyughelye a város temetőjében van. A nevezetes személy tisztelői 1990-ben Munkácson, 1991-ben Sárospatakon emléktáblával jelölték meg azt a házat, amelyben lakott.
H. Bathó János életében kb. 200-250 művet alkotott. Ezek közül nem mindegyik jelent meg nyomtatásban. 40-50 műnek a kézirata még a szerző életében elkallódott vagy ma is lappang valahol. Alkotásainak nagy része ismert; közülük jó néhány napjainkban is fel-felhangzik a magyar nótát szeretők ajkán. A pataki diákok a csengőbúcsún vagy az érettségi találkozók alkalmával elfogódottan szólaltatják meg a Bodrog partján van egy város és a Válásra int immár az óra kezdetű dalt; a vendéglőkben el-elhúzza a cigány, hogy Fehér galamb száll az égen. Bizonyára a munkácsi felnőttek és fiatalok között sem ritka, aki tudja, a Sírjon, sírjon az a nóta, vagy a Leszedték a turulmadárt kezdetű éneket; társaságban az emberek eldúdolják, hogy Várlak, hazavárlak. S talán az egész magyar nyelvterületen otthonosan cseng, még a Kesereg a holló vagy az Asszonyom, ne írjon melódiája; és megdobogtatja a hívők szívét Ady Endre megzenésített verse, Az Úr érkezése, ha orgonakísérettel előadják valamelyik templomban.

H. Bathó János életműve kulturális örökségünk része ”. Dalai hozzátartoznak nemzeti dalkincsünkhöz.


Forrás: Dobay Béla: Vallomás a nótás Bathó Jánosról, és a Wikipédia, a szabad enciklopédia Siklód szócikke. (Írta: Ulveczki Csaba)