Bakó a földesúr


Pontos idő Siklódon





Bejelentkezés





Médiacenter


Képgaléria Videó Audió



Valutaárfolyam





Aktuális hírek Erdélyből



Online rádiók





Online hírportálok







Kövessen minket!






Menu:




Siklód, és a környező települések időjárása.


SIKLÓD: É.sz. 46°.51’ , K. h. 25°.05’, Átlagos magasság: 840m







Partnereink


Bakó a földesúr

Orbán Balázstól, a „legnagyobb székely” leírásából tudjuk, hogy valamikor a Bakó család uralta Siklódot, és a környéket. Erre utal a Bakó család címerére utaló nyom, mely egy jó alapja, és kiindulási pontja lehet a siklódi címer tervének.

Két Bakó nevezetű illetőt kell megemlíteni ezen az oldalon. Valójában mindkettőről keveset tudunk.  Az első Bakó József siklódi földbirtokos, akit a szájhagyomány által azonosíthatunk, s akit sajátosan büntetet meg a siklódi faluközösség, azért mert szembement a székely önkormányzatisággal, mivel össze akarta írni a hadra fogható embereket. Ő valójában falu szempontjából negatív személy, és nem feltétlenül „híresség”, de a Siklód történetéhez tartozik, így nem lehet említés nélkül elsiklani felette.
A második Bakó Mózes (Bakó de Siklód) aki más korban élt, és akit a történelem azonosított nekünk, és címerpecsétje megtalálható a Magyarország Címeres Könyvében (Liber Armorum Hungariare I).

Bakó József
Megelőzően el kell mondani, hogy a székely önkormányzatiság több alkalommal is veszélyben volt, melynek visszaállítását több alkalommal is követelt a székelység egészen az 1848-49-es szabadság harcig.
A Bakó József történetének hátterében az áll, hogy a XIV. század közepéig a székely kisközösség választotta ki azt a 10 katonát, akik a korabeli hadszervezetben képviselték az illető települést.
Tehát az osztrákok által követelt fejenkénti hadkötelezettség bevezetése, valójában a székely önkormányzat elleni támadássorozat kezdetét jelentette.
Bakó József siklódi földbirtokos a XIX. század 30-as éveiben azzal vált híressé (hírhedté), hogy a környezetéből mindenkit feljelentetett az erdélyi kormányszéknél. Mikor ez sem hozta meg a várt eredményt, akkor adócsalás címen a kormányszéket is bevádolta Metternichnél Bécsben. A bécsi udvar Thúry Zoltán székelyföldi adóbiztost nevezte ki az ügy kivizsgálására, de Bakó őt is megfenyegette nyíltan a falusiak előtt, hogy feladja Metternichnél.
A falusiak csendesen, engedelmesen viselték magukat. Egy darabig…Egy nap, mielőtt Bakó elutazott volna szánján a faluból, még betért a helység „házába”. De alig volt Bakó a szobában, a falusiak kezdtek betódulni mind többen-többen, nyomva az elsőket előbbre, s azok Bakót egészen a falig,míg a tömeg testsúlya agyonnyomta, anélkül, hogy valaki csak egy újjal is bántotta  volna, vagy ezen feldühödött sokasság az egész eljárás alatt egyetlen egyet szólt volna. Bakó meghalt. Ekkor a falusiak eltávoztak, s a szobában otthagyták a hullát, amelyet az ez alatt megérkezett kocsis lélektelenül, és egymagában talált a padlaton. Ennek a híre, még azon éjjel eljutott Etédre, és az ott tartózkodó Thúry hajnalban tovább állott.
A szájhagyomány azt mondja, hogy akárhogy keresték a bűnöst, a falu közössége egységesen hallgatott, és az egész nyomozás alatt nem vallott.

Bakó de Siklód (Bakó Mózes) 1781-ben használt címer pecsétjére uraló nyom, a következő könyvben található: Magyarország Címeres Könyve (Liber Armorum Hungariare I). Bevezette: Andrássy Gyula gróf. 1913A leírásban ez áll: „Címer: kerek talpú paizsban, zöld téren, növekvő oroszlán, jobbjában, görbe karddal.”
A címerről a leírás beszkenelt állapotban olvasható, a könyv 29. oldalán a jobb oldali sorban. (odalapozva)
Ide kattintva megtekintheti a Bakó Mózes címer pecsétjére utaló szöveges leírást.