Siklód története


Pontos idő Siklódon





Bejelentkezés





Médiacenter


Képgaléria Videó Audió



Valutaárfolyam





Aktuális hírek Erdélyből



Online rádiók





Online hírportálok







Kövessen minket!






Menu:




Siklód, és a környező települések időjárása.


SIKLÓD: É.sz. 46°.51’ , K. h. 25°.05’, Átlagos magasság: 840m







Partnereink


Egyháztörténet

A TEMPLOM TÖRTÉNETE

„Ne hagyjátok a templomot, A templomot s az iskolát!"
Reményik Sándor, Templom és iskola 1925

A falu kialakulásának kezdetéről nincsenek pontos adatok. A mai falu őse valószínű a tatárjárás idején keletkezett. A korai kereszténység emlékét őrzik a ma is használatos helynevek. A Városhely melletti Klastrom, Kápolna-szere, Jézus kiáltó dombja és a Szentegyházas út.
Siklódnak nem volt temploma, Küsmöd volt az „anyaegyháza”. Odajártak át szentmisére a Szentegyházas úton. Küsmöd temploma késő árpádkori építésű. Az 1500-as évek közepén mindkét falu teljes lakossága a katolikusról áttért a református hitre.
Siklód l629-ben engedélyt kap önálló egyházközség alapításához. Temploma ezen a helyen 1635 és 1645 között épült. Ettől az időponttól a templom története a folyamatos tatarozás története. A korabeli építők ugyanis nem tudták, hogy a talajviszonyok itt nagyon kedvezőtlenek. Kettő méter mélyen van egy vízzáró réteg és ezen a talaj, megcsúszik. A siklódiak kifejezésével „minden a völgynek tart”. Ezért a templom falain 20 – 30 évenként komoly repedések támadtak.
Többször felmerült a lebontásnak és az újraépítésnek a gondolata, de a csekély anyagi erőből csak a javításokra tellett. Végül 1948-ban Kós Károlyt kérték fel helyszíni vizsgálatra, aki a lebontást és új templom építését javasolta. Kós Károly 1948 novemberére elkészítette a régi helyére az új templom terveit. 1951-ben a templomot életveszélyesnek nyilvánították és lebontották. A pótlására épített imaházra hivatkozva a hatóság az építkezést nem engedélyezte.
Negyven évet kellett várni, míg 1991. június 23-án letették az alapkövet, és neki kezdtek Kós Károly tervének és a sikódiak nagy vágyának megvalósításához. Incze Zoltán tiszteletes és felesége volt, akik összefogták az ekkorra már lélekszámában a valamikori 1700-ról alig 500-ra apadt gyülekezet, az elszármazottak, a magyarországiak és a hollandok segítségét a templomépítésben. Az eredeti tervtől csak az alapozásnál tértek el. A talajviszonyok ismeretében 360 cm mély vasbeton alapozás készült. A templom alaprajzában románkori, ajtó és ablaknyílásaiban gótikus stílusú, festett kazettás mennyezetű. Régi berendezéséből sikerült megmenteni a gyönyörű Úrasztalt és a szószéket. A fa padlóburkolatnak köszönhetően az akusztikája kitűnő.
A kazettás mennyezeti elemeken református templomnál szokatlan módon emberalakos ábrázolások vannak. A 35 pár képen bibliai jelenetek láthatóak. Incze Zoltán tiszteletest idézve, a „a kép prédikál, a pap magyarázza”. A festményeket Elekes Károly és Stefanovics Péter készítette. (Id. Elekes György)
A templomszentelés 1994. május 15-én történt.

Siklódi lelkipásztorok

1. Kébédi Péter
2. Musnai Dániel
3. Halmágyi Mihály
4. Fogarasi György 
5. Bölöni Éliás
6. B. Dályai János
7. Gyergyai Mihály
8. Siklódi Mihály
9. Bíró János
10.Málnási Gábor
11.Gegesi Nemes János
12. Szabó György
13. Kovács Pál
14. Bartok László
15. Németi József
16. Kátó József
1694
1709
?
1715
?
1720-28
1760- ?
1762-69
1769-74
1774-77
1777-93
1793-97
1797-1802
1802-06
1806-11
1812-14
17. Sándor Sámuel
18. Egei Molnár István
19. Dályai Biró Márton
20. Hegyi Mihály
21. Beke Dániel
22. Viski Gyula
23. Tókós Jenő
24. Orbán József
25. Kerestély József
26. Csavar Ernő
27. Horváth József
28. Tatár Tibor
29. Incze Zoltán
30. Dezső Tibor Attila
31. Raáb Vilmos
1814-26
1826-36
1836-62
1862-64
1865-94
1894-97
1897-99
1899-1930
1930-35
1935-44
1945-58
1958-68
1967-97
1998-2004
2004-

Forrás: Péterfy László: Siklód és egyháza, Kis-Küküllô völgye, 2001

A HARANGLÁB TÖRTÉNETE

A harangláb l784-ben készült. Erről pontosan tudósít az eszterhéllya (ereszalja) alatti felirat, amely mai olvasat szerint következőképpen hangzik: „Csíkfalvi Csók János volt ennek mestere, ki ezt a tornyot ide helyeztette, egész eklézsia volt a segítségére, dicsőség Istennek, hogy véghezvihette. A mesterembernek segítségére vala az akkori mester, kinek neve Bokor János, és az eklézsia kurátora Bálint Péter uram, aki csináltatta ezerhétszáznyolcvannégyben, kezdte építeni itten ezen helyben dicsőség Istennek.”
Tekintse meg képgalériánkat >>

Csók János a környéken több haranglábat is épített (társa az udvarhelyszéki Kecsetben áll). A torony egyik gerendájának felirata szerint a mesternek csak egy keze és egy szeme volt. A helyi hagyomány azt tartja, hogy az építkezés megkezdése előtt egy üveg pálinkával és egy darab kenyérrel bezárkózott egy házba és ott kukoricacsuszával (kukoricacsutkával) kimodellezte a toronyszerkezetet. Szaktudását máig hirdeti a gyönyörű torony.
Érdemes megnézni a főtartó oszlopokat, amelyek a talpgerendától a torony tetejéig érnek. Rögzítésükhöz vasszeget nem használtak. A toronyban kettő harang található. Sorsuk változatos volt. Akadt köztük olyan, amelynek a hangjával nem voltak megelégedve és ezért újraöntették. Az első világháború alatt mindkét harangot hadicélra elvitték. Volt olyan, amelyik használat közben elrepedt. Bármi történt, nagy áldozatok árán a siklódiak mindig gondoskodtak róla, hogy a toronyból a harang szava is hirdesse Isten dicsőségét. Hívja a gyülekezetet istentiszteletre, búcsúztassa az elhunytakat, délben emlékeztessen a Nándorfehérvári diadalra, jelezze a veszedelmet, tűzvészt. Segítsen eloszlatni a vihart és a villámokat. Az idők folyamán a borítása többször felújításra szorult. Legutolsó javítása 2005-ben történt, amikor a Székelyföldért alapítvány anyagi segítségével a tornyot újrabádogozták, és egy műemlékpályázat megnyerésével a zsindelyfedést kicserélték. (Id. Elekes György)

A torony egyike Erdély legszebb haranglábainak.

További információkért látogasson el a következő címre: http://adatbank.transindex.ro/inchtm.php?akod=3875

Vissza a lap tetejére >>